Föci

1.óra

Az osztály a nyári élményektől hangos, "alig várják" hogy élménybeszámolójukat kiöntsék a tanároknak. Időt húzni "persze" senki nem akar.

Csak tanulni. Éppen az érdi buliknál tartunk, amikor egyszercsak bevágódik az ajtó és egy elbaszott külsejű pingvin ront be vörös fejjel.

- Itt a tanár - hallani több helyről. Körülnézek, hol is van, mert csak azt az eldeformált vörös fejet látom. Meg is kérdezem.

- Te hülye, ott áll!

- De ott csak egy ping... - ...vin van, akartam folytatni, de aztán rájöttem, hogy ismerős az arc valahonnan. Mintha már sokat kínzott volna...

- Osztály vigyázz!

Megvan. Ő az. Pavelka. A hang mindent elárult. Nincs még egy ember, akinek minden mondatában elfogy a hangja. A "z"-t már nem is hallottam, az "á" meg valamilyen elhaló állatnyöszörgésre emlékeztet. Megvan! Pingvin, ez az! Pavelka a hiányzó láncszem a pingvin és az ember közt.  

- Valószínű bioszból venni is fogjuk. - mondom csak úgy a levegőbe.

- De még nem fedezték fel. - mondta Ági

Hoppá! Már látom magam az újságok címoldalán, amint...

- Dani, mit állsz még mindig? Nem veszed észre hogy a .....................? - kitaláltad, elment a hangja, csak sípolás hallatszott, mint amikor káromkodnak.

- Tessék? Nem hallottam.

- Ühjlmáhle - nagynehezen kinyögte, közben majd lefordult a székről, de visszanyerte egyensúlyát (sajnos). Elővette a lélegeztetőgépet, ami már várta az asztal fiókjában. Most már értem mire ment el az osztálypénz. Lila feje lassan kezdte visszanyerni üde vörös színét.

- Ha még egy mekis zacsit húznánk a fejére, tök olyan lenne mint Dárt Véber - hallottam a másik sorból. Szerintem tévednek. Dárt Vébert ki tudták vonni a forgalomból. - Na, hol is tartottam? - gondolkodom hangosan. Megvan! A....

- ...talajpusztulás lesz a mai témánk. Az erózióval ke... - volt valami furcsa a hangban. Nem halt el. Nameg az a kattogás is... Mi a? Na ne! Ezt nem hiszem el! Pavelka kazettás magnóról nyomja az anyagot!

- Nézd már, Pavelka playback-el - nyögi Levi röhögve. Pavelka bal keze megmozdul, lecsatolja a lélegeztetőgépet, és kinyitja ocsmány pofáját

- Levente! Láttam hogy mozog a száááááááááá......................... - enyhe bordó bőre visszaugrott égőpirosra, miközben rángatózva magára erőlteti a gépet. Mikor ismét visszaállt a rend, elkezdte tekerni a kazettát.

Katt-pörögpörögpörög-katt.

- ..bliktív diszlofúció a re...- ez nem nyert. De vajon mit akar?

katt-pörögpörögpörög-katt.

Pavelka agyarai őrült vigyorra gyúlnak. Keze drámaian közelít a lejátszó gombhoz, mintha atombombát dobna ránk. Már számolnak is vissza: három, kettő, egy........

Katt

- Mínusz, Levente.

Kísérteties csend támad. Mint vihar előtt. Aztán Óriási röhögésáradat veszi útját a padsorok közt. Röpködnek a "beszoptad", a "lúzer" meg hasonló kijelentések, de legjobban Bálint -röhögését? Vihogását? Nem lehet megfogalmazni, maradjunk csak vonyításnál- hallani. Le is esett a székről.

Katt-pörög-katt.

- Mínusz, Bálint - Néhány elfojtott röhögés hallatszik már csak, kezdünk fölocsúdni, mi a pálya. Ezt a gyökeret! Ez...

-...fölvette mindenkinek a nevét mínusszal - fejezi be Krisztián helyettem.

Katt-pörög-katt. Tudtuk mi következik.

- Mínusz, Krisztián. Már kórusba mondtuk. És ekkor Zsolt szokás szerint kitett magának jó parasztos kiejtéséhez híven:

- Há e' a hülye pitsat!

Pavelka szemei kidüllednek, szinte már kiesnek, s olyan véreresek, mint egy deltatorkolat.

Katt-pörög-katt

-Mínusz, Zsolt.- Keze olyan gyorsan pörgött, mint a hurrikán.

Katt-pörög-katt

-Mínusz, Zsolt.- Ez nem jó, már hallottam. Hiba van a mátrixban.

Katt-pörög-katt

-Mínusz, Zsolt.- Mivan, megőrült? Kétségkívül igen, na de ennyire... Úgy látszik ebben leli élvezetét.

Katt-pörögpörög-katt

Mi jöhet még ezután?! Ajjaj, már megint kezdi... Kivillantja agyara fehérét, amit más embernél általában mosolynak hívunk, de ez jobban hasonlít gyilkolási vágyra. Most nem tétovázott. Úgy rávágott a lejátszógombra, hogy kibicsaklott az ujja. De van másik. S mire a bal kezén már csak egy ép ujj maradt, sikerült benyomnia

-Egyes, Zsolt.

Levette a gépet pofájáról, és habzó szájjal vonyított, majd röhögött vagy gurgulázott, nem lehetett megállapítani. Eresztett egy utolsó sátáni kacajt s akkora extázisba esett Peritty kapájától, hogy orgazmusa támadt, és amikor végetért, elterült a padlón. S már csak a lélegeztetőgép susogását lehetett hallani...

-Még itt van köztünk- súgták valahonnan. Legalább végre egyszer kielégítette valami (vagy valaki)

Meghalt.

Így búcsúzott el tőlünk Pavelka, a földrajztanárunk, s olyan letargiába estünk, hogy másnap hajnalig csak ittunk és táncoltunk és ittunk, és egy vodo-pavelka bábuval búcsúztattuk, amit elégettünk. Végre békében nyugodunk.

Meghalt

De (sajnos) mégsem...

Folyt köv.

G-pont